2020 November

A Halloween története

A Halloween manapság már az egyik legnépszerűbb ünnep a gyerekek közt, akik ilyenkor házról házra járva csokit gyűjtögetnek, és azt kiabálják: „csokit, vagy csalunk!”. De azt tudtátok, hogy ez a szokás már több mint kétezer éve is létezett?

A közhiedelemmel ellentétben Halloween ünnepe nem az Egyesült Államokból származik, hanem a Római Birodalom korabeli Brit-szigetekről. Egyes történetek szerint a kelta újév előestéjén, október 31-én, Samhain napján megvékonyodnak az evilági és túlvilági határok, és a holtak sok más teremtménnyel együtt visszatérnek, és aznap éjjel az emberek közt járnak. Ezen a napon, a kelták hitük szerint, a halott szeretteiket megvendégelték, és ételáldozatot kellett számukra bemutatniuk. Ezt a szokást mára már teljesen elhagyta az ünnepkör, szerencsére. Ez a hagyomány később, amikor elfoglalták a Brit-szigeteket, sok más római ünneppel keveredett. Ezek közt volt a Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe, a Parentalia, ami a rómaiak ,,mindenszentekjének” számított, és a Lemuralia, amelynek a során ördögűzési rítusokat hajtottak végre a rossz szellemek kiűzésének céljából. Valóban, ezek merőben eltérnek a ma ismert Halloween szokásaitól.

Az ünnep nevét az „All Hallows eve” kifejezésből kapta, ami magyarul annyit tesz „mindenszentek előestéje”. Ez később átalakult egy jóval rövidebb verzióra, mely a Hallowe’en volt, ebből pedig már szinte egyértelműen jött a Halloween.

Amerikába a XIX. század elején a bevándorlók által jutott el a Halloween, ahol az eredeti kelta szokásokat megtartva ünnepelték azt, viszont mivel féltek a visszatérő lelkektől, állatjelmezbe bújva, táncolva próbálták azokat visszaűzni oda, ahonnan jöttek. Talán innen eredhet az a mai szokás, hogy a gyerekek beöltözve járják a házakat. Azt viszont, hogy a csokoládégyűjtés mikor tett szert ekkora népszerűségre, nem tudni pontosan.

Magyarországra csupán a kétezres évek elején ért el a csokoládégyűjtés, amely még mindig idegennek számít hazánkban, mégis már sok gyerek és egyetemista jár házról házra, azt kiabálva: ,,csokit vagy csalunk!”.

A Halloween-nak sok jelképe van, a legismertebb talán a töklámpás, azaz a Jack O’Lantern. Egy ír legenda szerint nevét egy Jack O’Lantern nevű részeges kovácsról kapta, akit egy szép napon meglátogatott az ördög és hívta a pokolba. Ő azonban nem akart vele tartani, így egy furfangos cselt eszelt ki. Ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott oda. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög, ezért a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Ettől az nagyon megrettent, és nem is mert lemászni onnan. Az ördög addig-addig egyezkedett a kováccsal, míg az megígértette vele, hogy leengedi a fáról, ha cserébe gondoskodik róla, hogy ne kerüljön a pokolba. Jack ekkor megengedte, hogy lemásszon onnan az ördög, aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban, amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt: a mennybe nem engedték be, mivel sok rosszat tett élete során, de az ördög sem akarta a pokolban látni, mert nagyon haragudott rá régi csínye miatt. Jack akkor arra kérte őt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta, és egy örökké izzó fadarabot adott neki. A parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa belsejébe tette világító lámpásnak, s azóta lelke ennek a takarmányrépa-lámpácskának a fényénél keresi megnyugvását. 

Kóti Alíz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük