2020 május

Újlipótváros GPS nélkül

Élménybeszámoló a Városismereti versenyről

Hallottál már Újlipótvárosról? És ha igen, mennyit tudsz róla? Én nem sokat, de a február végi városismereti túrán szerintem többet tudtam meg róla, mint amennyit szerettem volna.
Még ezen hónap elején kaptunk hírt arról, hogy lesz egy verseny a XIII. kerületben. Háromfős csapatokban lehetett indulni, így az osztályunk két csapattal nevezett. Szombaton reggel találkoztunk az Örsön, ahol számunkra meglepő módon kiderült, hogy az osztályfőnökünkkel együtt egy tanári csapat is indul a versenyen. A több mint fél órás odaút után, egy kissé viccesre sikeredett a helyzet, hiszen a kezdőpontot is nehezen találtuk meg, pedig a tanárok még a Google Mapset is segítségül hívták.
Miután megérkeztünk a RAM Kolosszeumba, és megkaptuk a feladatsort, indulhatott a verseny. Megnéztük milyen színű a csúszda a játszótéren, lementünk a Duna-parthoz, ahol a tiszta idő miatt még a Margit-szigetet is láthattuk. Ezután meg kellett állapítanunk, hogy melyik oldalon van a templom főbejárata, ami elég nehezen sikerült, hisz több is volt neki, ezért megkérdeztünk egy éppen onnan kilépő színészt, aki természetesen segített. Előtte való nap felkészültünk és kivettünk a könyvtárból egy térképet, aminek nagy hasznát vettük, hisz ez alapján kanyarogtunk egyik utcából, a másikba. Megnéztük minden harmadik épület homlokzatát és összehasonlítottuk egy másikkal.
Az egyik legszebb hely az út során a Szent István Park volt, ahol még össze is vesztünk egy feladaton, mert nem tudtunk megegyezni abban, hogy éppen melyik táblát kell nézni. A verseny során három pecsételő hely volt, de ezeket nem jelölték a szervezők által adott térképen, ezért figyelni kellett útközben. Az első pont a parkban volt. Amikor éppen elterveztük, hogy odamegyünk és megkérdezzük a láthatósági mellényes fiút, szembejött velünk egy lány pecséttel a kezében. Ezután kezdődött az emléktábla-olvasás – tudjátok, amik a régi házak falán vannak – egy tábla, két tábla, három és így tovább a végtelenségig. Emlékszem, volt egy feladat, amikor be kellett menni egy ház aulájába és megállapítani, hogy miből épült. Épp amikor mi bementünk, akkor jött ki egy lánycsapat, akik közül az egyikük éppen az apukájával beszélt, hogy ez milyen kőzet lehet.
Az osztály másik csapatával pont félúton találkoztunk a Víg Színháznál, hisz ők pont fordítva haladtak, mint mi. A színház környékén elég sokat keringtünk, viszont legalább megszereztük a második pecsétünket. Az út során számunkra az emeletek számolása ment a legnehezebben, mert sosem tudtuk eldönteni, hogy akkor most a földszint is beleszámít-e, meg a fél szintek és így tovább. Pont egy ilyen feladatnál meg is kérdeztünk egy velünk szembejövő bácsit, aki szintén sokat gondolkodott a dolgon mielőtt kijelentette volna, hogy szerinte azok nem számítanak.
A következő izgalmasabb állomás a gyógyszertár volt, ahol az ottani régiségeket kellett megnevezni. Az ott dolgozó egyik hölgyet kérdeztük meg a dologról, viszont ő sem tudott pontos információt adni, de nagyon sokat segített így is. A verseny ezen szakasza már egyre jobban kezdett monotonná és unalmassá válni, hisz ekkor már majd’ 4 órája sétáltunk a hidegben, ezért nagyon megörültünk, amikor végre visszaérkeztünk a Kolosszeumba.
Azonban a versenynek még itt sem volt vége. Miután leadtuk a feladatlapot, még egy lapot kaptunk, amin az épületekhez művészeti irányzatokat kellett kapcsolni. Amikor ezzel is végeztünk, már ott volt a másik csapat és a tanári csapat is, így elindultunk hazafelé a trolival. A hazaúton már nem sokat beszélgettünk, mert már mindenki fáradt volt, de azt azért megtudtuk, hogy a másik csapat is élvezte a versenyt, és jól szórakoztak. Számukra a legnagyobb segítséget az ottani ,,őslakosok” nyújtották, akik, mint mi is tapasztaltuk, rendkívül segítőkészek és kedvesek voltak.

Ezzel a kis élménybeszámolóval arra szeretnénk titeket buzdítani, hogy jövőre ti is gyertek, és próbáljátok ki, mert nagyon jó móka, főleg ha barátokkal vagy!

Írta: V. Virág

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük